"Egy bemutatkozás során nem is olyan régen még mindenki úgy kezdte, ezerkilencszáz..., hát én is. 1967. június 8-án egy esős Medárd napi délután láttam meg a napvilágot Szolnok városában. Ez az “átok” azóta is kísért, hisz szinte minden ígéretesnek látszódó fotós túrám esőbe torkollik. Ha a korom szeretném kiszámolni, akkor már a végtagjaimon szereplő ujjak is kevésnek bizonyulnak, talán soknak tűnik, de belül megálltam öregedni, csak fele ennyinek érzem magam.

Édesapám nyugdíjas erdész, születésem után egy évvel helyezték át Budakeszire, ahová természetesen követte az egész család. Gyakorlatilag innen indult vonzódásom a természet felé. Már kicsi gyermekkoromtól szívtam magamba a természet szeretetét. A hetvenes évek közepétől édesanyám vezette a közelben lévő vadászházat, mely közreműködött a vadászathoz való vonzódáshoz. Rengeteget jártam ki kerületvezető vadászokkal vadkárelhárításra és hajtóvadászatokra. Így kezdődött az állatok szokásainak megismerése, melyek a mai napig nagy hasznomra vannak a cserkeléses fotózásokon is.

Volt egy röpke kis idő mikor egy Zenit fotópuskával madarakat és egyebeket kergettem, fényképeztem több, de inkább kevesebb sikerrel. Már kétgyermekes apaként jelentkeztem a FotoArt magazin rendezésében indult kezdő fotóstanfolyamra, majd a tanfolyam sikeres elvégzése után Imre Tamás fotográfus nevével fémjelzett Canon Professional Wildlife fotósiskolában próbáltam elsajátítani a természetfotózási technikák alapjait, az igazi wildlife érzést. 2008 -ban a Forrásvíz fotósiskola mesterkurzusán is részt vettem. Jártam Szipál Martin előadásaira, hogy kitudjak kacsintani az erdőn túlra.

Több mint fél évtizede kimondottan csak nagyvadakat fényképezek, kiegészítve néha makró- és madárfotózással is. 2008. óta kikacsintottam a sportfotózás területére is, lovaspóló és motoros triál versenyeket fotózására kérnek fel rendszeresen. Egyik fotóm a 2009-es lovaspólós TV2-DRAFT kupa óriás plakátja volt. Szeretek portré és esküvői képeket is készíteni, jó kikapcsolódás a sok vad után.

Már lányaim is fertőződtek a fotózással, Dórinak (20) több képét beválogatták fotópályázatok legjobbjai közé, melyek kiállításra is kerültek. Kitty (12) is egyre többet használja a gépet, nagy sikerrel.

Fényképeim eddig hat társas kiállításon vettek részt és újságokban is szerepeltek illusztrációként. Az Alcsúti Arborétum fotópályázatán négy képem került kiállításra (2007). 2008 júniusában nyertem egy különdíjat a Budakeszi Kulturális Alap fotókiállításán, valamint a “Tavasz” szakaszt a Pesti Műsor pályázatán. Az Alcsúti Arborétum “Négy évszak az Alcsúti Arborétumban” c. fotópályázatán két képem lett különdíjas (2009). 2009. március hónapban önálló kiállításom volt Székesfehérváron. Mostanság erdei iskolák tanösvényeihez adtam képeim, illetve továbbra is újságoknak, weboldalakhoz illusztrációnak etc. 2010-ben ismét jelentek meg képeim újságban, Pusztadoktor magazinban.

Két saját weboldalt üzemeltetek a hozzájuk tartozó bloggal, a nagyvadfotozas.hu-t, mely részben gyerekeknek is szól, valamint a trialbaratok.hu oldalakat.
2013 a változások éve. Sajnos megszűnt a triál szakág, így maga a weboldal is felszámolásra került. A blog egyelőre maradt, de szüneteltetem.
Megrendezésre került első nagyszabású társas (Fekete Orsi és Mráz Edina fotóstársaimmal, barátaimmal) kiállításom megnyitója, mely "Vadászat objektívvel" címen júniusig látható volt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. 
Anyaga itt megtekinthető: https://www.facebook.com/vadaszatobjektivvel?ref=hl

Következő nagy állomás, 2014. május 24, Vadászati Kultúra Napja. Ezen a napon alakult meg a VKE Természetfotó Köre, melynek én lettem egy évre az elnöke.